Annak, hogy 1990 után nem hozták nyilvánosságra az ügynökaktákat, leginkább az volt a célja, hogy az így lebegtetett ügynökváddal bárkit meg tudjon zsarolni a hatalom – állítja napokban megjelent könyvében Ungváry Krisztián. A szembenézés hiánya című kötet szerint a helyzet azóta sem javult. A történész szerint a rendszerváltás utáni Magyarországnak az egyik legtöbbet a múlt folytatólagos elsinkófálása és az ezzel kapcsolatos hazudozás ártott.
Ungváry szerint az 1990 utáni politikai elit szándékosan pakolta rá a magyar közéletre a tisztázatlan ügynökügyeket. Nem azért, mert – mint sokan szeretik gondolni a rendszerváltást megkérdőjelező összeesküvés-elméletek hívei közül – így akarták volna elleplezni az ügynökök tömeges jelenlétét. Hogy mennyi volt az ügynökmúlttal rendelkező a politikában, mindjárt meglátjuk, az pedig, hogy ez nagyon sok-e vagy csak egy kicsit, megítélés kérdése – a helyzet talán nem olyan rossz, mint aminek időnként gondolni szokták.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
